Élménybeszámoló

Tapasztalatok

Fiatalon az volt a vágyam, hogy segítő szakmában dolgozhassak, embereket segíthessek a gyógyulásban, egy teljesebb élet megélésében. A szociális munkás főiskolai képzés után hosszabb ideig, néhány kreditpontos továbbképzésen túl, nem folytattam tanulmányokat. A munkám során a gyakorlatban sok mindent megtanultam, de egy idő után éreztem, jó lenne valami több, ami konkrétan segít, hogy jobban végezhessem a munkámat.

Az Eleos lelkigondozói alaptanfolyam „állomásai” során tett felismeréseim

A jegyzetek és olvasmányok alapján rájöttem, hogy Isten az ember megalkotásában milyen mély, komplex munkát végzett. Sokat tanultunk a Test-Lélek-Szellem dimenziójáról. Fantasztikus volt belelátni az emberi működési mechanizmusokba, megismerni pszichológiai irányzatokat, módszertanokat. Minden tananyag és olvasnivaló olyan jól épült egymásra, hogy fokozatosan mélyültünk bele a „tudásba”. Nagyon gyakorlatias volt, egyáltalán nem volt megterhelő vagy fárasztó. Életemben először éreztem azt, hogy amiről tanulok azt értem és meg is jegyzem.

Mese egy időközben nagymamává vált kislányról

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy magányos ember, akinek fontos munkája volt: a Király szolgálatában állt. Egyedül élt, nem keresett feleséget. Élt akkoriban egy fiatal nő is, akinek szintén fontos hivatása volt: ugyanannak a Királynak a szolgálatában állt, de olyan fontosnak tartotta ezt a munkát, hogy úgy gondolta, egy család már nem fér bele az életébe. Nem találkoztak, pedig ugyanazt a Királyt szolgálták, de egymástól távol, s akkoriban nem volt még se mobiltelefon, se internet. A házat, ahol a nő élt, feldúlta a történelem.

Jó tett helyébe...

Zsúfolt postán álldogáltam a soromra, vagyis a sorszámomra várva, közben az embereket figyeltem. Idős néni battyogott hívatlanul, sorszám nélkül az egyik ablakhoz, és az aznapi postai értesítőjét mutogatta türelmetlenül. Nagyon megsajnáltam, hiszen néha nekem is fejtörést okoz, vajon melyik gombot nyomjam meg az ügyintézés kiválasztásánál, ráadásul úgy, hogy ne is várakoztassak meg senkit, aki türelmetlenül érkezett, pedig én még csak életközépben vagyok! Hogyan is érthetné valaki ezt a világot 80-90 évesen?

Egy Eleos továbbképzési hétvége margójára

Miután 2018 májusában elvégeztük a lelkigondozói tanfolyam alapképzését, alig akartuk elhinni, hogy véget ért: a sok változás - elsősorban saját magunkban - még megszilárdulásra vár, a felismerések, az épp hogy csak elindult új gondolkodásmód - magunkról és segítő beszélgetéseinkről - még megerősítésre szorul… és a kialakult közösség, a jó csoportlégkör, a megismert, megszeretett emberekkel való kapcsolat folytatásért kiált!

A félelem leküzdhető

A lelkigondozói alapképzés folyamán sokat kaptam Istentől.

Elsősorban az önismeretben fejlődtem. Megtanultam felismerni, elismerni és kezelni az érzelmeimet.

A bibliai történetben, Illéshez hasonlóan én is sokszor egyedül éreztem magam.

A másik embernek való segítés nekem könnyen megy. Amikor viszont nekem van szükségem arra, hogy segítsen valaki, legtöbbször egyedül maradok. Az eddigi kapcsolataimban többet adok, mint kapok. Nagy szükségem lenne arra, hogy én is kapjak!

Kiutak az elakadásaimból

A képzésre azért jelentkeztem, mert vágytam fejlődni az Isten- és emberismeretben. A fejlődés utáni vágyam abból a szükségletből alakult ki, hogy hívő, megtért emberként tehetetlenül kellett néznem a körülöttem, illetve bennem zajló nyomorúságokat. Éreztem, hogy hiányzik valami, úgy az Istennel, mint az emberekkel való kapcsolatomban. Nem volt eszköztáram a „minőségibb“ életre. A Bibliával a kezemben kiáltottam,“hogyan tovább Uram?“

Lelkigondozás, de hogyan?

2014/2015 évben végeztem el a lelkigondozói alapképzést. Olyan életszakaszban – negyvenes éveim közepén - amikor az ember egy kicsit „újra írja” önmagát. Felmerül a kérdés: mit csinálhattam volna jobban, mit kellene a jövőben másképpen tennem? Természetemnél fogva keresem a dolgok okait, összefüggéseit, azzal a céllal, hogy a megoldást is megtaláljam. Az összefüggések meglátása és a gyakorlati megoldások megtalálása könyvvizsgálói munkám lényegi részét képezik.

Élménybeszámoló a Lelkigondozói Alapképzés elvégzése után

 Nagyon hálás vagyok az Eleos szervezetnek és munkatársaiknak azért, hogy lehetővé vált számomra az, amit már nagyon régen szerettem volna. Sajnos abban a gyülekezeti háttérben, ahonnan én jövök, nincs ilyen képzés, pedig óriási szükség lenne rá. Vannak olyan élethelyzetek, amikor nem elég csak megvallanunk az ígéket, és ha nem történt meg a kívánt áttörés, „kiűzni a démonokat”. Mert vannak olyan sebeink a múltból, amelyeket fel kell dolgozni. A feldogozás néha úgy is történhet, hogy „képzett lelkigondozótól” segítséget kérünk.

Oldalak

Feliratkozás Élménybeszámoló csatornájára