Érzelmi intelligencia fejlesztése a családban

“Kicsit összekavarodtak a fejemben a dolgok” önismereti alkotómunka

Az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Vagyis, mit jelent?
Az életben való boldogulásunk, előrejutásunk egyik fontos szegmense az intelligencia, melynek része az információ megértésének képessége, tudásként való elraktározása, majd annak alkalmas időben előhívni tudása. De mit jelent mindez az érzelmek területén?
Az érzelmileg intelligens ember képes saját érzelmeinek észlelésére, beazonosítására, azok megfelelő kifejezésére, és mások viselkedésének empatikus olvasására érzelmi háttér szempontjából. Hagyományos intelligenciatesztek nem mérik, számítására az EQ hányados szolgál.
Gyermeknevelési fórumokon is lépten-nyomon felbukkan a kifejezés, mint lényeges terület, az életben való boldogulás alapvető képessége. Jó hír, hogy mint ilyen, fejleszthető! Szülőként sokat tehetünk annak érdekében, hogy gyermekünk jobban boldoguljon az érzelmek birodalmában. Az ebben való jártassága fogja meghatározni életének számos területének sikerességét. Nem csak baráti és párkapcsolati viszonyulásai, de munkahelyi előmenetele is függ érzelmi intelligenciájának fejlettségétől - és nem elsősorban tanulmányi előmenetele vagy kognitív képességei bizonyulnak meghatározóvá.

Hogyan segíthetjük gyermekeinket tájékozódni az érzelmek birodalmában?

"Azt hiszem, nincs is gyereknevelés. Csak együttélés van, együtt élünk gyerekeinkkel, és nem azzal nevelünk, amit mondunk vagy követelünk, sokszor még csak nem is azzal, amit teszünk – hanem azzal, amilyenek vagyunk legtitkosabb vágyaink, a bennünk bujkáló és keveredő jó és rossz indulatok szerint. Ezt fogják fel, erre érzékenyek a gyerekek. Törődjünk hát magunkkal – így törődünk legjobban gyermekeinkkel is."
(Vekerdy Tamás)

Első és legfontosabb feladatunk, ahogyan a gyermeknevelésben mindig: Járjunk előttük!

Tanuljuk saját érzésvilágunkat, gyakoroljuk érzéseink tudatosítását, megélését, kimondását és kimutatását másokat nem sértő módon, mutassunk példát empátiában, megértő kommunikációban! Tartsuk tiszteletben önmagunk és embertársaink lelkét, és ez legyen nyilvánvaló gyermekeink előtt is! Nevesítsük a bennünk zajló folyamatokat, és nevezzük meg gyermekeink érzéseit is, amikor éppen átélik azokat! Tudatosítsuk, hogy a harag, mint erőteljes indulat, amivel gyermekeink is találkoznak, egy fedőérzelem, nyomozzuk és mondjuk ki a mögötte rejlő indulatokat - tehetetlenség érzése, kétségbeesés, szomorúság -, dühünket ne nyomjuk el, de ne is engedjük romboló viharként tombolni! Éljünk meg mi magunk is, és tanítsunk számukra megnyugtatásra alkalmas technikákat!

Fejlesztő társasjátékok is megtalálhatóak már a témában, amik jó szolgálatot tesznek a családnak.

Játékos formában, közösségi élményként tanulhatjuk saját érzéseink tudatosítását. Az érzelmek birodalma társasjátékban a gyerekek különböző érzelmekkel ismerkednek, miközben lépkedünk a sziklákon felfelé a Bizalom várába. Harag, szomorúság, öröm, hála, undor, szégyen, csodálkozás: mikor érezted utoljára? A játék alapszabálya, hogy nem szakítjuk meg a másik mondandóját, végighallgatjuk, odafigyelünk, és nem minősítünk - mindezzel már fontos társas kapcsolati viselkedést tanulhatnak meg a játékban résztvevők. Kártyán szereplő kérdések segítik felismerni például bizonyos érzésekhez kapcsolódó testi reakcióinkat, saját motivációinkat, vagy azt, hogyan érthetjük meg és hogyan hatnak ránk mások érzései. Csodálatos, ahogyan szülőként betekintést nyerhetünk gyermekeink lelkébe, megláthatjuk velük együtt a bennük munkáló gondolatokat, kiváltságos dolog hallgatni, ahogy bevezetnek minket érzéseik világába, miközben dobókockával dobunk és lépkedünk. Felnőttként is hasznos ez a fajta megállás, végiggondolás, kimondás, példát mutatva ezzel gyermekeink számára.

Nehezebben hozzáférhető érzelmek eléréséhez mindig segítséget nyújthat a művészet.

Kiskamasz, zárkózott gyermekeinkhez kapcsolódhatunk értékelésmentes, teljes elfogadáson alapuló alkotásban, ahol szabadság nyílik bármit megfogalmazni kreatív, absztrakt módon. Hatékony módszerré vált a családunkban egy művészetterápiás feladat, melynek során vizuálisan jelenítjük meg a bennünk zajló folyamatokat. Több családtaggal, vagy kamaszunk barátaival együtt még élvezetesebb, és akár háromnegyed óra alatt is kivitelezhető.

Az általunk “Kicsit összekavarodtak a fejemben a dolgok” fantázianévre keresztelt önismereti alkotómunka:

Szükséges eszközök: papír, olló, ragasztó, színes magazinok, alkotókedv
A munka menete:

  1. Kiindulásképpen általánosságban beszélgetünk arról, mi minden tölti meg az ember “fejét”: gondolatok, érzések, vágyak.
  2. Érdemes saját történetekkel “törni a jeget”, hogy gyermekünk is meg tudjon nyílni.
  3. Végül kivágunk egy sablon fej formát, amit megtöltünk a színes újságokból kivágott képekkel, kollázzsal, akár saját rajzokkal, szöveggel is, ilyen módon megformálva belső világunkat.
  4. A művek elkészülte után kiállítást rendezhetünk például a konyhapulton, és mindenki szabadon beszélhet a saját munkájáról, vagy elmondhatja, milyen érzéseket ébreszt benne a másik alkotása.

Mindig legyen tere az érzések kifejezésének családunkban! Vigye magával családi alapszabályként gyermekünk:

Minden érzés jogos és fontos.

Így életre szóló muníciót visznek majd magukkal az Élet nevű nagy kalandra.

 

Az érzelmek birodalma pszichoedukációs társasjáték
Az érzelmek birodalma pszichoedukációs társasjáték
Az érzelmek birodalma pszichoedukációs társasjáték
 “Kicsit összekavarodtak a fejemben a dolgok” önismereti alkotómunka
“Kicsit összekavarodtak a fejemben a dolgok” önismereti alkotómunka
“Kicsit összekavarodtak a fejemben a dolgok” önismereti alkotómunka